Creative Commons bemutatása képregényben
Administrator| Megengedő Szerzői Jogok |
A Creative Commons rugalmas védelmet és szabadságot ajánl a szerzőknek és művészeknek. A tradícionális “Minden jog fenntartva.” szerzői jogot felhasználva hozta létre a rugalmas és korszerű “Néhány jog fenntartva” védelmet. A Creative Commons nonprofit szervezet, minden általuk készített eszköz ingyenes.
A Creative Commons-licencet kidolgozó non-profit szervezet egyre több támogatóra tesz szert, és a különböző fájlcserélgető technológiák segítségével új korszakot nyithat a szerzői joggal védett anyagok terjesztésében. A legfrissebb felmérések szerint a licenc megjelenése óta eddig mintegy 10 millió alkotás vált szabadon másolhatóvá és terjeszthetővé, köztük az Outfoxed című film, a Beastie Boys egyes számai, vagy az O’Reilly kiadó által megjelentetett könyvek. A kezdeményezés még olyan illusztris személyek szimpátiáját is elnyerte, mint Hilary Rosen, az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetségének (RIAA) korábbi elnöke, vagy Jack Valenti, aki az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) élén annak idején éppen az illegális terjesztők elleni kemény fellépés hangadójaként vált hírhedté.
A másolást szabaddá tévő licenc elterjedésében nagy szerepet játszhatnak a fájlcserélő technológiák, amelyek segítségével könnyen megvalósítható a világhálón történő csereberélés. Shawn Fanning, a Napster egykori alapítója jelenleg egy fizetős p2p hálózat kialakításán dolgozik, és a szerzői jogok tulajdonosait igyekszik megnyerni tervéhez. Fanning mögött nem kisebb cég található, mint a Vivendi Universal, amely úttörő szerepet kíván játszani az új technológiák elterjedésében.
A Creative Commons Lawrence Lessig fejéből pattant ki, aki a Stanford Egyetem jogi professzoraként tevékenykedik. Lessig véleménye szerint a jelenlegi szerzői jogi törvények meglehetősen rugalmatlanok, és két lehetőséget nyújtanak az előadók számára: vagy megadnak minden engedélyt az anyagok terjesztésére, vagy a maguk számára tartanak fenn minden jogot. A professzor javaslata szerint az előadóknak – és a kiadóknak – nem kellene követniük ezt a szigorú módszert, és – egyfajta kompromisszumként – csak bizonyos jogokat tartanának fenn saját maguk számára. Lessig szerint a művészet mindig is a másolásról, a keveredésről és az újradolgozásról szólt: a művészek mindig is másoltak egymástól, és nehéz megmondani, hogy melyik alkotás tekinthető teljességgel autentikusnak.
A kezdeményezést számos előadó is támogatja, mivel ez kiugrási lehetőséget biztosítana a kezdőknek, és a már befutott művészek számára is nagyobb közönséget tesz elérhetővé. “Sajnos sokakban él még az a nézet, hogy az internet rossz, mert megkönnyíti a másolatok készítését és terjesztését… Éppen ellenkezőleg: a világháló egy óriási másológép, amelyet saját hasznunkra fordíthatunk” – jelentette ki Cory Doctorow író, akinek futurisztikus regénye kiválóan illusztrálja az általa elmondottakat: a könyv mindössze 10 ezer példányban kelt el, de az interneten több mint félmillió példányban megtalálható a könyv digitális változata.
A Creative Commons definiálja a lehetőségek spektrumát a teljes jogi védettség – minden jog fenntartva (C) – és a köztulajdon – nincsen jog fenntartva(pd) – között. A licencek segítenek abban, hogy a szerzői jogaidat megtartva engedélyezd a munkáid bizonyos felhasználását.
| Első |
A Creative Commons szeretné segíteni jogi lehetőségek spektrumának meghatározását a teljes jogi védettség – minden jog fenntartva – és a köztulajdon között. A licenceink segítenek abban, hogy megtarthasd a szerzői jogodat, de egyúttal engedélyezhesd is a munkáid felhasználását bizonyos korlátok között. Segítenek abban, hogy a kreatív munkádat felajánlhasd bizonyos jogok fenntartásával.
| Második |
Amikor valamit alkotsz, az alkotás automatikusan teljes szerzői jogi védettséget élvez, függetlenül attól, hogy bejelentetted-e, vagy sem, hogy szerepelteted-e a copyright jelet, vagy sem. Ez megfelel azoknak, akik az alkotásuk minden felhasználása fölött rendelkezni akarnak, de mi van azokkal, akik különböző szabályok szerint meg szeretnék osztani másokkal a felhasználási jogot?
| Harmadik |
Ezeket a licenszeket nekik terveztük – azoknak, akik megértik, hogy az innovációk és az új ötletek a már meglévőekre épülnek.
| Negyedik |
Minden Creative Commons licenc megengedi, hogy a többiek terjesszék, bemutassák, másolják és interneten közzétegyék az alkotásodat – amennyiben betartják az általad meghatározott feltételeket.
| Ötödik |
4 feltétel közül választhatsz, ha a CC licenct használod. Az első a “attribution requirement” (A szerzőt szükséges megjelölni.). Ez annyit jelent, hogy ha én egy kezdő fotós vagyok, és szeretném nevemet és fotóimat terjeszteni a neten, akkor így engedélyezhetem másoknak, hogy fotóimat használják, mindaddig, amíg feltüntetik a szerzőt.
| Hatodik |
Tehát ha Ignacio az oldalamra téved, akkor tudni fogja, hogy használhatja a képeimet, ha feltüntet engem, mint szerzőt. Nincs szükség arra, hogy kapcsolatba lépjen velem mielőtt ő is publikálná a fotókat, egészen addig, míg jól láthatóan megjeleníti a nevem és egy linket a licencemre.
| Hetedik |
Egy másik lehetőség a nem kereskedelmi célú felhasználás. Ez engedi a képeimet megosztani a világgal de tiltja, hogy mások pénzt kereshessenek vele. Ha valaki kereskedelmi célokra akarja felhasználni a fotómat, először az engedélyemet kell kérnie. Ez az amikor kérhetek némi pénzt!
| Nyolcadik |
Szóval ha Ezra mint iskolai oktató fel szeretné tenni a fotómat az osztálya weboldalára megteheti kérés nélkül. De még mindig linkelnie kell a licencemre — így a többi ember tudni fogja, hogy hogyan használhatja, vagy hogyan nem használhatja fel azt újra.
| Kilencedik |
Másik oldalról, mondjuk Miranda szeretné belevenni a fotómat egy kávé asztalokról szóló könyvbe. Mivel azt tervezi, hogy eladja a könyvet, meg kell szereznie az engedélyemet mielőtt beilleszti a fotómat.
| Tizedik |
Harmadik lehetőség a “Nem módosítható munka”. Ez lehetővé teszi másoknak, hogy lemásolják, vagy továbbadják a fotómat, de csak akkor, ha nem módosítanak rajta, nem alakítják át azt. Akkor használhatom ezt a lehetőséget, ha úgy akarom terjeszteni a fotóimat, hogy azok teljesen megőrizzék eredeti állapotukat.
| Tizenegyedik |
Képzeld el, hogy Maya készít egy kivágást a fotómból, amit bele akar tenni egy általa készített gyűjteménybe. Mivel az én művem “nem módosítható” joggal rendelkezik, Mayának ki kell kérni az engedélyemet mielőtt ezt megteszi. Azonban eredeti állapotában minden további nélkül másolhatja és terjesztheti a fotót.
| Tizenkettedik |
Az utolsó lehetőség valami olyasmi, amit mi “Hasonlósági licenc”-nek hívunk. Ez kötelezővé teszi, hogy ha valaki a fotómat átalakítja, vagy erre alapozva készít egyet, akkor ugyanolyan feltételekkel tegye elérhetővé, mint amiket én adtam neki. Mondjuk olyan jogot adok, ami tartalmazza a “hasonlósági licenc”-t csakúgy, mint a “tulajdonosi” jogot, valamint a “nem kereskedelmi jellegű” feltételeket is.
| Tizenharmadik |
A feltételek ezen kombinációja mellett Maya módosíthatja és felhasználhatja a fotómat a kollázsában, ameddig a teljes kollázst ugyanazokkal a feltételekkel osztja meg, ahogy én tettem. “Attribution”, “Non Commercial” és “Share alike”. Hasonlóan, igazodnia kell eredeti licenchez és hivatkoznia kell rám illetve az engedélyemet kell kérnie mielőtt a kollázsát értékesítené.
| Tizennegyedik |
Szóval ez az ahogyan a négy lehetőség működik. — Kombinálhatod őket úgy, hogy az igényeidet tükrözzék. 11 különböző kombináció van.
| Tizenötödik |
Most, ha inkább a munkád feletti kontrollt teljes egészében engedélyezed a köznek, mindenféle feltétel nélkül, felhasználhatod a Creative Commons weboldalát, hogy a munkádat a “public domain” részére felajánld. A köznek történő felajánlás különbözik a licenctől — ez egy útja, hogy egyszerűen deklaráld, “Nincsen jog fenntartva”.
| Tizenhatodik |
Reméljük, hogy mindezek a Creative Commons eszközök segíteni fognak téged és másokat is abban, hogy a kreatív munkák széles skáláját osszátok meg, számos médián keresztül, a saját feltételeitekkel.
| Források |
